Véres az út a pelenkáig...(ALKONYAT 4.1 kritika)

Akik eddig is csak a szemüket forgatták a félhomályos erdőben ugrándozó vámpírokon és tragikus képpel előadott romantikus vallomásaikon, azokat nyilván nem az Alkonyat frissen mozikba került negyedik része fogja behúzni a vérszívó-univerzumba. Aki viszont így vagy úgy már megfertőződött, az elégedetten fogja konstatálni, a Hajnalhasadás semmivel sem gyengébb az első három résznél. Sőt helyenként a korábbiaknál érdekesebb képi megoldásokkal gördítették tovább a sztorit.Az első Alkonyat-film, ha nem teremtett is új zsánert a romantikus mozin belül, de az biztos, hogy világfájdalmas, érzelmes, Twin Peaks-esen baljós kisvárosi hangulatával új színt képviselt a szokásos amerikai szirupsztorikhoz képest. A különleges komor atmoszféra sokban hozzájárult ahhoz, hogy azokat is be tudta kebelezni a film, akik koruk vagy ízlésük miatt messze állnak a tiniérzelgősségtől......  Origo-kritika